forrás: baon.hu / Vajda Piroska cikke és képei 

A hajtókirályra, a hazai és a nemzetközi fogathajtás kiemelkedő alakjára, Abonyi Imrére emlékeztek születésének századik évfordulója alkalmából Bugacon. A kétszeres világbajnok és négyszeres Európa-bajnok tiszteletére domborművet avattak a Bugaci Csárdában. / KÉPGALÉRIA ITT

A fogathajtás bölcsőjében, a bugaci pusztában, Abonyi Imre életének jelentős állomásán emlékeztek a hajtókirályra kedden. A Bugaci Ménes Istállója falán elhelyezett emléktábla előtt Lázár Vilmos tizenkétszeres világbajnok fogathajtó, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke méltatta nagy elődjét. Köszöntőjéből kiderült, hogy a fogathajtók példaképe 1919. október 30-án Bócsán született a földműves Gerskovics család gyermekeként, felnőttként vette fel az Abonyi nevet. Életének minden mozzanata a lovakhoz és a lótenyésztéshez kötötte. 1953-ban Szilvásváradon csikós, majd a lótenyésztés vezetésével bízzák meg. Később Csipkéskúton a ménesalapító Abonyi László a csikótelep köztiszteletben álló vezetőjének szárnyai alatt dolgozott, aki nagy hatással volt rá. Kedvenc munkahelye mégis a Bugaci Ménes Istálló volt, ahol emléktábla, a nevével fémjelzett hagyományos lovas fesztivál és a sportegyesület is hirdeti, hogy itt élt és dolgozott a kétszeres világbajnok és négyszeres fogathajtó Európa bajnok. Az embert, lovat vallató csodálatos pusztában Abonyi Imrével dolgozott Juhász László, Kecskeméti László világbajnokok és Bálint Mihály Európa bajnok. Ennyi fogathajtó kiválóság egyszerre sehol máshol a világon nem élt együtt. Ők közösen tíz magyar, világ- és Európa-bajnoki aranyérmet vívtak ki – részletezte a szövetség elnöke.

– Abonyi Imre mindig óriási szakértelemmel válogatta a lovait. A mai napig a fülembe cseng: Mindegy milyen a ló színe, csak szürke legyen – mondta hamiskásan. A világ megismerte, elismerte szürkéit. Együtt élt, lélegzett lovaival. A családtag, a gyönyörű mén, Nyicsevó elvesztését soha nem heverte ki. Hogy is tudta volna, hiszen kiváló képességei és eredményei mellett sportdiplomáciai küldetése is volt. Hajtó zsenialitásának, tehetségének emberi tisztességének köszönhetően az évek során Imre bátyám és Fülöp herceg között igazi, a kölcsönös tiszteleten alapuló barátság alakult ki. E kapcsolata révén is vitte, hirdette fogatsportunk világhírét, meggyőződéssel sorolta jobbító szándékú javaslatait – folytatta a lovasszövetség elnöke.

– Abonyi Imre hatalmas érdeme, hogy a fogathajtás hazaérkezett Magyarországra. Erre is illő módon emlékezünk 2021-ben budapesti helyszínnel öt kontinens bajnokság, köztük a fogathajtó Európa Bajnokság rendezésével – jelentette be a bugaci ünnepségen Lázár Vilmos, aki örömmel számolt be arról is, hogy a Magyar Lovassport Szövetség posztumusz, az egyik legnagyobb lovas kitüntetést, a Gróf Sándor Móric díjat adományozza Abonyi Imre számára. Az elnöki köszöntő után megkoszorúzták Abonyi Imre és Abonyi László emléktábláját a Ménes Istállónál, majd a puszta ötös és csikós bemutató várta a megemlékezőket. Az ünnepség ezt követően a felújított öreg csárdában folytatódott, ahol Szabó László Bugac polgármestere mondott köszöntőt. – Azt gondolom, hogy minden közösség akkor lehet sikeres, ha tisztában van a múltjával és tiszteli azokat az elődöket, akiknek köszönhetjük azt a jelent, amelyben élünk. Abban a bugaci csárdában állítottunk emléket a hajtókirálynak, amelyet néhány éve megvásárolt az önkormányzat, hogy megmentse az enyészettől. A csára egykori lovas termében szeretnénk kialakítani a világbajnokok termét, ahol Abonyi Imre domborművét követik majd Juhász Lászlóról, Kecskeméti Lászlóról és Bálint Mihályról készült alkotások – ismertette a településvezető. Szabó László szerint, fontos feladata az önkormányzatnak, hogy megőrizze és a jelenben kamatoztassa a település értékeit, azt a lovas hagyományt, amit ránk hagytak a nagy elődök. A polgármesteri köszöntő után leplezték le Lantos Györgyi és Máté István szobrászművészek Abonyi Imréről készült alkotását.